Alan Mathison Turing 1912. június 23-án Paddingtonban, Londonban született egy felső középosztálybeli családba második fiúként. A szülők 1926-ig Indiában éltek, ezért a gyerekek különböző rokonoknál laktak. 1931-1935 között a Cambridge-i King’s College-en tanult, ahol főként a kvantummechanika, a logika, és a valószínűség számítás érdekelte. 1936-1938 közöt az Egyesült Államokban a Princeton Egyetemen dolgozott első munkáin, mint például a Turing-gépen is. Ezután visszatért Cambridge-be, és kutatásai mellett Ludwig Wittgenstein matematikafilozófiai előadásait is látogatta. A második világháború alatt a brit hadsereg német titkos kódok elemzésére szakosodott csoportjában (Bletchley Park) dolgozott. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az Enigma kódolt üzeneteinek megfejtésében. A világháború után 1947-ig a Nemzeti Fizikai Laboratóriumban (London) dolgozott, ahol számítógépet tervezett (ACE = Automatic Computing Engine). Elméleti munkákat publikált programozásról, neurális hálókról, és mesterséges intelligenciáról. Közben atletizált is, főként futott: az 1948-as londoni olimpián sérülés miatt nem tudott részt venni. 1948-tól a Manchesteri Egyetem számítógép-laboratóriumának vezetője lett. 1950-ben jelent meg “Computing Machinery and Intelligence” című, a gépi intelligenciát tesztelendő imitációs játékot (Turing-teszt) felvázoló írása. 1951-1954 között szerteágazó biológiai és fizikai kutatásokat végzett. 1951 júliusában a Royal Society társaság tagja lett. 1952. március 31-én nyíltan vállalt homoszexualitása miatt letartóztatták, pert indítottak ellene, majd a libidót semlegesítő orvosi beavatkozásnak vetették alá. 1954. június 7-én Wilmslow-ban, két héttel és két nappal negyvenkettedik születésnapja előtt, ciánmérgezésben halt meg. A halottkém jelentése szerint öngyilkosság történt.
A Turing-gép fogalmát Alan Turing dolgozta ki 1936-ban megjelent cikkében a matematikai számítási eljárások, algoritmusok precíz leírására, tágabb értelemben pedig mindenfajta „gépies” problémamegoldó folyamat, pl. a számítógépek működésének modellezésére. Az angol tudós tulajdonképpen egy absztrakt automatát, egyszerű számítógépmodellt képzelt el, amely három részből - belső állapotból: memóriából és utasításkészletből, érzékelő fejből, illetve négyzetekre osztott, elméletileg végtelen bemenő (input) szalagból - állna. A bemeneti jelek rendeltetését szabályok határozzák meg, majd a gép újabb jeleket (azaz számokba kódolt, standardizált utasításokat) ír a szalagra. Ha a szalag elegendő hosszúságú, bármi kiszámolható; az összes (jól-meghatározott) feladat, egyetlen (a szükséges programokkal ellátott) géppel. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a jövőben (az ezredfordulóig bezárólag) mesterséges intelligenciát hozzunk világra. AI-t, amely átmenne a Turing-teszten. A.M. Turing tehát a mesterséges intelligencia kutatások előfutárának is tekinthető, mivel Ő vetette fel elsőként azt a kérdést, hogy mit is jelent a “gépi intelligencia”?
A Turing-teszt lényege, hogy az ember meg tudja-e különböztetni a gépet az embertől anélkül, hogy tudná melyik igazából. Ha a tesztelő egy előre megállapodott idő után sem képes eldönteni, hogy a válaszok embertől vagy géptől jönnek, akkor a válaszadó intelligensnek tekinthető. Azt már Turing is látta, sőt elméletileg bizonyította, hogy ha egy gép tökéletesen játsza az “utánzási játékot”, akkor a Turing teszt kérdésfeltevése (Mesterséges vagy természetes intelligenciával állunk szemben?) eldönthetetlen. A gép igazából nem a saját, hanem a sok-sok felhasználó intelligenciájával “játszik”, így a kérdezővel szemben emberi intelligenciák sokasága áll.
A mesterséges intelligencia éppen az emberi racionalitás miatt, csak a jó, pozitív, hasznos emberi, illetve élő tulajdonságokat igyekszik modellezni (lemásolni). Hiszen az emberiségnek eme tulajdonságokkal lehet általában a teljesítményét maximalizálni. Attól jó egy gép, ha fáradhatatlan, kiszámíthatóan, biztonságosan működik. Például az emberi fáradást, betegségeket, vagy más tökéletlenséget senkinek nem áll érdekében lemásolni, modellezni, gépi formában reprodukálni. Éppen ezért a mesterséges (gépi) rendszerek tesztelésére olyan pozitív tulajdonságok, paraméterek meglétét tételezzük fel, amelyekkel általában az ember (vagy az élő organizmus) rendelkezik. Ilyen tulajdonságok például az organizmusban keletkező hibák kijavítása, az organizmus reprodukáló, vagy alkalmazkodó képessége, stb.
A.Turing is arról beszél, hogy az ezredfordulón, a gépek elég jól fogják játszani az utánzó játékot és ezalatt azt érti, hogy elég intelligensen lehet egy géppel kommunikálni.
Csupa tényszerű, vagy konkrét emberi cselekvésre irányuló kérdés (kérés) képezi Turing képzeletbeli párbeszédeit. Azt hitte, hogy a tesztje valóban el tudja dönteni a tudnak-e a gépek gondolkodni?, avagy a természetes vagy mesterséges intelligencia? kérdését.
0 Hozzászólás - “Turing-teszt”