Hogy miért is lehetne a Kontrollt sci-finek nevezni? A film műfaja meghatározhatatlan. Egyesek krimi-akció-thrillernek, mások vígjátéknak, ismét mások társadalomszatírának mondják.
Maga a történet teljes egészében a föld alatt játszódik, a pontos hely és idő megjelölése nélkül. Az események történhetnek napjainkban is, a mútban is, de még a közeli jövőben is. Abban a jövőben, ahol az emberek a föld alatt kénytelenek élni mindennapjaikat. Ezt az elképzelt társadalmat az ellenőrökön keresztül figyelhetjük meg. Ők azok, akik az emberek utazásra való jogusulságát ellenőrzik. És így a föld alatt való tartózkodás jogosulságát is. Nem is meglepő, hogy az ellenőrök új egyenruhája az SS egyenruhához hasonlít.
A főhős, Bulcsú már nem is megy föl a felszínre. Lent is alszik. Azt is tudja, hogy hol lehet lent jókat enni vagy inni. Ő már teljesen berendezkedett a föld alatti életre. Már el is felejtette a fölfelé vezető utat. Zsákutcába jut mikor a felszínre szeretne visszatérni. Lentragadt egy furcsa világban.
Mikor az egyetem alagsorában járok, hasonló érzésem támad. Az alacsony plafonon csövek és vezetékek tucatjai tekeregnek. Két folyosó találkozásánál hot-dogot árulnak, mint valami árus egy földalatti városban. Egyszer este mentem be. Na akkor meg horror filmbe illő volt az alagsor. És az még nem is a legalsó szint. De az alatta lévő inkább az egri kazamatákhoz hasonlít.
Szerintem a Kontroll a társadalom “alagsorát” reprezentálja. Meg egy picinyke korrajz. De ez szvsz.
Igen-igen. Úgy is lehet értelmezni. De az enyém is egy alternativa. Vagy nem?
Még szép! Azért jó film, mert mindenkinek tud egyéni élményt nyújtani!
Hehe, a kiéhezett rajongó, aki megpróbálja megtalálni a sci-fit a magyar filmekben is!
Különben én is elég sfnek érzem a Kontrollt.
De láttam annak idején a Meteo c. filmet, ahol szintén elég sci-fis / posztapokaliptikus hangulat uralkodott, csak sajnos már alig emlékszem a sztorira, megszerezni meg az istennek sem bírom…
Nagyon fasza magyar sci-fi volt még az 1979-es Az erőd c. film Szinetár Miklós rendezésében: Hernádi Gyula regényének filmadaptációja egy luxus-harcijáték története a közeljövőben, amelyben a résztvevők valóban egymás ellen fordulnak. Egy pár éve adta le újra a tévé; nagyot néztem.
Az első magyar sci-fi a szocializmusban Az idő ablakai volt Fejér Tamás rendezésében (1969): Kuczka Péter történetében öt hibernált alany a távoli jövőben ébred fel egy világméretű háború után – ezt sajna nem láttam.
És a Nyócker? tiszta scifi
RÁADÁSUL ŐSENBERES!!!!
Én úgy értelmeztem, hogy a metró egyfajta pokol, vagy purgatórium, ahova Bulcsu - egyfajta vezeklésként a korábbi életviteléért - alászállt. Ezért sem tud feljutni mindaddig, amíg le nem győzi rosszabbik énjét, a kapucnis metróalálökdösős figurát. A macilány/bagoly pedig az angyal, aki vezérli útján.
Szóval nekem urbanfantasy volt, de az meg határeset
Chelloveck: a Meteo nagyon jó! Az első magyar cp film!
Aba Botond a film elején mondja is, hogy a film a jó és a rossz küzdelméről (is) szól. A csuklyás alakot szokták Darth Vaderrel is párhuzamba állítani. Bulcsú meg akkor Luke lenne…
Na jó! Ezt már én is túlzásnak tartom!
A bagolyt akartam is írni! Azt nem tudtam mai napig sehova se tenni. Persze nyilván szimbólum,: elidegenítés. Ugye a bagoly az erdőben él, így nem illik a metró környezetébe.
Sajnos valakik mindenben az sw-t akarják megtalálni…
Nálam a bagoly útmutató. Mivel a metrón kívüli világból származik, jelképezi a menekülést.
Viszont egy kérdés: bulcsu hogyan jut kia végén? Legyőzi a rossz énjét és ezért távozhat a normális világba, vagy meghal, és így a “mennyekbe” juthat ki? Nekem gyanús az a nagy fehérség a végén a mozgólépcső tetején.
Bennem eddig fel sem merült az, hogy meghalna. De nem rossz elképzelés. A sínfutás közben a csuklyás alak le-lemaradozik, kicsit mintha tántorogna. Aztán csak Bulcsú ér ki az alagútból egyedül. Persze ha a sínfutást belsőharcnak tekintjük, akkor ez természetes.
A végét úgy látom, hogy rátalál a szerelemre. Szerető társra lel, aki segítségére van, támaszt nyújt neki. A szerelem jutatja ki ebből a világból, ahova félelmei miatt menekült el (vagy le).
Szerintem nem a szerelem. Legalábbis remélem, hogy ilyen hollywoodi mélységekbe azért nem szállt alá …
A szerelmet nem Hollywood találta ki, és azt sem, hogy a szerelem erőt ad. Egy lelki társ segít megoldani a problémákat.
Az igaz, de közhelyessé ők tették mint a filmek befejezéseként. Még a Mátrixban is egy csók élesztette fel Neót.
A Zöld Holló Filmklub 2008. március 29-én a magyar sci-fivel foglalkozik.
Az Örökmozgó Filmmúzeumban 35mm-es mozikópiáról vetítik az alábbi filmeket.
11:00 Hamza D. Ákos: Szíriusz (1942)
13:30 Fejér Tamás: Az idő ablakai (1969)
15:15 Monory Mész András: Meteo (1989)
A vetítést követően Varga Zoltán (az ELTE filmtörténet szakának tanára) tart előadást a magyar sci-firől.
Köszi az infót!!
asterdroid: nem ők találták fel a felélesztő csókot
Már a Csipkerózsikában is benne volt 
Osveny, te jössz holnap az Örökmozgóba?
Nem tudok sajnos.
Jövő héten lesz két zh, és rajzolnom is kell. 
Majd kérünk egy beszámolót a rendezvényről és kritikát a filmekről az SFportalra attól, aki ott lesz