Most hétfőn tartott egy előadást Szélesi Sándor az ELTE-n. Az előadás címe a Sci-fi az író szemszögéből volt. Nagyon tetszett. Arról volt szó tulajdonképpen, hogy hogyan is készül egy sf regény. Meg arról, hogy valójában mi is az a szkifi? Az előadást csupa jó példával gazdagította Sándor. Szerintem az előadást az is élvezte, aki még soha nem hallott a tudományos-fantasztikumról, és az is, aki benne van a témában.
Még múlthét hétfőn említettem egyik haveromnak, hogy lesz ez az előadás. És most hétfőn mondta, hogy akkor ő is jönne. Mondtam, hogy persze. Kicsit féltem tőle, hogy nem fog neki bejönni a téma, mert nem sf rajongó. Az előadás végén, kifele menet félve kérdeztem meg tőle, hogyan tetszett neki az előadás. Azt mondta, tetszett neki. És hogy nem is így képzelte el a sci-fit. Zöld szörnyes, piroslézer pisztolyosnak gondolta. Jó értelemben csalódott benne, és kíváncsi lett Szélesi Sándor műveire. Meg C. S. Lewis Kozmosz-trilógiája keltette fel a figyelmét.
Szóval remek volt az előadás.
Szegeden meg Vinkó József ‘Fantázia és valóság. A sci-fi a realitások tükrében’ című egyetemi kurzusa terelt alighanem jónéhány hallgatók a scifi-rajongók táborába. Engem már nem kellett terelnie…
Szegeden Vinkó József ‘Fantázia és valóság. A sci-fi a realitások tükrében’ című általánosan művelő kurzusa gyarapíthatja jelentősen a scifi-rajongók táborát.
Csak én nem látom a hozzászólásom, vagy más se?
Nem-nem. Csak ha először ír valaki a blogomba, azt először úgymond moderálnom kell. A továbbiakban mindig egyből meg fog jelenni a hozzászólásod.
Nem kell a farkasnak az erdőt megmutatni, igaz? Sokan a sorozatokból, meg képregényekből indulnak ki. Ha egyszer egy jó sf könyvet elolvasnának!
Azt hiszem, nekem Vernével kezdődött, valamikor az alsó tagozat közepe táján.
Általános iskolás koromban még indiános regényeket olvastam.
Aztán középsulis koromra kaptam rá a sci-fire. Az első sf regény a Majmok bolygója volt. Vernét annyira nem csípáztam.
Mert Vernét nem középiskoláson kell olvasni. Viszont a kisiskolás értelmis szintjéhez ideális.
A Némo kapitányt azt hiszem, nyolcadikos koromban olvastam. De az nem tetszett benne, hogy az ablak előtt elhaladó, összes állatot oldalakon keresztül osztályozta. Nekem kicsit száraz volt.