Az Amerikai Egyesült Államokban a káosz látszik eluralkodni. Atomtámadás éri New Yorkot és Washingtont, és ezért a cionistákat teszik felelőssé. A cionisták egy szélsőségektől sem mentes, zsidó nemzeti mozgalom képviselői, céljuk a zsidó érdekek védelme. A kaotikus állapotot egy új rendszer hivatott megoldani, ám ennek a rendszernek az alapja az iszlám vallás. A történelemben előfordult már ehhez hasonló szituáció, gondoljunk csak Hitler hatalomra kerülésére.
Osszama bin Laden nemzeti hőssé válik, az ikertornyok jelentése átértelmeződik. Az amerikai elnököt egész életére választják, a tisztségek a halál napjáig szólnak. A hírhedt vallási rendőrség, a Feketeköpenyesek vigyáznak a vallás betartására. Csadorba öltözött nőket vernek meg az utcán, ha nem a vallás szerint viselkednek. Az Állambiztonsági Szolgálat felkutatja, és likvidálja a rendszer ellenségeit. A különböző állami szervezetek szövetkeznek egymással és egymás ellen. Közben afféle diktatórikus rendszer alakul ki. Sokan veszik föl az iszlám vallást, híres színészek, sportolók. Ám még többen zarándokolnak délre, a Bibliaövezetbe. Az Iszlám Köztársaság és a Bibliaövezet között hatalmas polgárháború dúl, ám a minkét felet érintő nagy veszteségek miatt fegyverszünetet kötnek. Az Iszlám Köztársaság területén maradt keresztények a nagyvárosok gettóiba kényszerülnek, nem tölthetnek be magasabb pozíciókat, csak megtűrtek, kiszorítottak. Az Iszlám Köztársaság nem folytatja elődei munkáit, nem fejlesztenek, nem tartják karban a létesítményeket. Ha emiatt leszakad egy híd, a zsidó terrortámadásra hivatkoznak, és az állambiztonságiakat vonják felelősségre.
Ilyen előzményekkel indul el a történet. Rőtszakáll, az Állambiztonsági Szolgálat vezetője felkeresi nevelt fiát, Rakkimot, mert eltűnt Sarah, Rőtszakáll unokahúga. Rakkim leszerelt fedajin árnyékharcos. A fedajonok az Iszlám Köztársaság elit alakulata. Az árnyékharcosok feladata, hogy beépüljön a Bibliaövezetben, és információkat szolgáltasson. Rakkim elkezdi keresni Saraht, szerelmét, aki történelemmel foglalkozik, és talán olyan dologra bukkant, amit nem lett volna szabad megtalálnia. Mindennek tetejébe Rakkim és Sarah nyomába ered egy fedajin bérgyilkos is, aki az Öregnek, egy titokzatos vezetőnek dolgozik. A fedajin bérgyilkosok a fedajinok habja, a legtehetségesebbek közül kerülnek ki. Az egyezmény szerint csak külföldön vethetik be őket.
A regényben jól keverednek az akció és a nyomozós részek. A könyv fokozatosan avat be a környező világ részleteibe. A könyv végén nagyon vártam egy jelenetre, ami meg is történt. De várom a folytatást, ami a Sins of the Assassin, a trilógia második kötete. Imádkozom azért a második bérgyilkosos könyvért!
Egyszer már írhatna valami amerikai kultúrkörbe tartozó szerző olyan könyvet, ahol a muszlimok a jófiúk.
adeptus: miért is?
Például a változatosság kedvéért. Nem minden arab terrorista, megkockáztatom, még olyan is akad, aki kedveli az Egyesült Államokat. Újabban Orhan Pamukot meg Salman Rushdie-t olvasgattam, és azért nem teljesen más a gondolkodásuk. És talán Amerikában is akadnak szélesebb látókörű írók - legfeljebb nem adják ki a könyveiket.
Nekem kissé ellenszenves a témaválasztás. Lovagoljuk meg a “legdivatosabb” amerikai félelmeket, hátha bestseller lesz belőle. Ez valahogy túl olcsó.
A scifi író nem a divatos félelmekre épít? Mondjuk környezetszennyezés, éghajlatváltozás, a bolygó elpusztítása?
A könyvben Európát csak a bűn mocsaraként, erkölcsi fertőként emlegetik. Ha belegondolunk, ennek azért van valóságalapja. A vallás által vezérelt politikai vezetés, társadalmi berendezkedés nem feltétlenül jelent rosszat. Természetesen én sem gondolom, hogy az iszlám vallás szélsőséges szokásai megoldást jelentenének.
Ám előállhat olyan helyzet, hogy igenis drasztikusan kell fellépni, hogy ne az anarchia uralkodjon el egy országban. De az ilyen rendszernek nem szabad huzamosabb ideig hatalmon maradnia. Csak olyankor már ki mond le a hatalomról.
Sheenard, mekkor az esélye egy észak-amerikai iszlám forradalomnak?
A múltkor olvastam egy érdekes fejtegetést arról, hogy állam és vallás szétválasztását az iszlám világban is hasonlóképpen lehetne megtenni, mint az USA-ban a kezdetek után. Az ottani keresztény fundamentalista alkotmányos berendezkedéseket* nem a ma képviselt védjük meg az államot a vallástól jelszóval bontották le, hanem éppen fordítva: a vallásra káros, ha az állam rátelepedik.
* olyanokat foglaltak alaptörvénybe, hogy a törvények istentől valók, csak a Biblia szellemében lehet törvényeket hozni, kötelező templomba járni stb.