Nagy öröm ért ma engem. Timur a mágnesvasúton című irományom megjelent az egyetem Műhely című újságában. Igaz a címe csak Timur lett, és néhol belenyúlt a szerkesztő, de lényegi dologban nem változott a mű.
A főhős neve egyébként a Tibor keresztnévből jött. Szerettem volna egy nemlétező nevet kitalálni. Egész addig azt hittem, sikerült is, míg meg nem láttam az Éjszakai őrség rendezőjének nevét: Timur Bekmambetov. Na majd legközelebb!
Az iromány legszebb mondata: “Olyan érzése támadt, mint mikor az autópályán a belső sávban egy villamos leelőz egy buszt.” Egyik reggel álmosan utaztam a Volánbuszon Érdről az Etele térre, és az M7-esen egy pillanatra tényleg azt hittem, hogy egy villamos előz le minket.
1. Gratulálok!
2. Hadiösvény, te botrányosan fiatal vagy! Ezért nem emlékszel a Timur és csapata című klasszikusra, amely a finn-orosz háború során otthon maradt asszonyokat gyámolító fiatalokról szól. Micsoda veszteség!
Köszönöm!
Hát ez van…
En is gratulalok!
Hadiösvény, gratula, gratula.
Tudjátok miért vagyok most Én is nagyon boldog ettől a rövidke hírtől?
Mert én sem emlékszem Timur és csapata című klasszikusokra, ergo arra a következtetésre jutottam, hogy minden bizonnyal botrányosan fiatal vagyok! :-))) Szuper, holnap is jövök olvasgatni reggel!
hát én meg még Timur Lenk-re is emlékszem
én ilyen öreg vagyok :((
Köszönöm Nektek is!
Attól függ, ki milyen öreg, hogy hány “Timur”-ral kapcsolatos dologra emlékszik. Úgyhogy gyorsan el kell felejteni ezeket!
Én jópárszor láttam a Timur és csapata filmet, de meg nem tudnám mondani, hogy miről szólt
És ha már Timur…
Én sem olvastam a regényt, kb. két évvel lemaradtam róla. Timur Lenk pedig Tamerlán másik olvasata, akiről az Őrség-sorozatban is hallhatunk.
Nem volt a Timur és csapata kötelező olvasmány anno? Nekem mintha rémlene, hogy olvasni kellett. (De lehet, hogy csak a nővéremnek és arra emlékszem̷
Nekünk olyan volt a családi légkör, hogy mindent utáltam, ami orosz/szovjet.
(Igen, Sztrugackijt is viszonylag későn vettem elő, amikor már elmúlt a veszély :))
Pedig aranyos volt az a Timur…
Gratulálok én is!
“Nem volt a Timur és csapata kötelező olvasmány anno?”
De, csak ugye a Pál utcai fiúk után a tanerő már nem eröltette, csak ajánlotta.
Köszi szépen!