Egyszer volt, hol nem volt, a Spam-hegyeken és a Szilícium-völgyön is túl, volt egyszer egy birodalom, melyet Masinériának hívtak. Masinéria hatalmas és mindenható uralkodója a nagy Gépkirály volt. Jószívű és igazságos királya volt ő népének, szerette is minden alattvalója. Ám Gépkirály processzorát már régóta egy nagy titok terhelte. Memóriáját készenléti állapotban is csak ez töltötte ki. Nem múlt el éjszaka vagy nappal, hogy fogaskarekei ne forogtak volna a súlyos gondolatok körül. De hogy is beszélhetett volna bárkinek is róla, akkor talán egész birodalma előtt elveszítené tekintélyét. Valakinek mégis el kellett mondania a nagy titkot.
Szerencsére volt az udvartartásában egy nagyon becsületes, és jóravaló szolgálója, akiben megbízhatott. Az Italgép volt az, akinek 24 karátos aranyból volt még a szíve is. Egy napon magához hívatta őt a király palotájának tróntermébe. Így szólt a Gépkirály, mikor az Italgép féltérdre ereszkedett királya előtt:
-Nagy-nagy titok nyomja acélszívemet. Talán enyhíteni tudom fájdalmamat, ha megosztom veled. - a Gépkirály szeméből egy higanykönnycsepp gurult végig drótszakálán. - De nem mondhatod el senkinek, különben megetetlek a Rozsdafenevaddal!
Az Italgép meghallgatta a titkot és megesküdött, hogy senkinek sem árulja el. Ám ahogy teltek-múltak a napok, egyre nehezebben tudta magában tartani a hatalmas titkot. Szokásos hajnali sétája során a városszéli roncstemető felé tévedt. Meglátott ott egy leselejtezett, már nem működő gépet. Szeme helyéből vékony vezetékek lógtak ki. Csak piros felsőteste volt meg, rajta egy matt, ezüst violinkulccsal. Deréktól lefelé nem voltak meg a alkatrészei, és az egyik keze is hiányzott. A holtak már nem beszélnek, gondolta az Italgép. Azzal odahajolt a halott gép szenzorához, és belesúgta a király titkát.
Pár hónap elteltével közeledett a Gépkirály századik születésnapja. A közelgő ünnepség alkalmából egy új Zenegép érkezett a palota udvarába. Az előző nyugdíjba vonult, és bár ez is megjárta már a roncstelepet, tűzpiros kasznija most mégis szépen ragyogott. Rajta az ezüst violinkulcs csak úgy csillogott-villogott. Aztán eljött a nagy lakoma estéje. A birodalom minden pontjáról érkeztek a gazdagabbnál gazdagabb vendégek. Ott volt a Mosógép, a Fúrógép, de még a messziről jött Gőzgép is. Ettek-ittak, mulatoztak. A többfogásos vacsora után az Italgép szolgálta föl a lovagteremben a finomított kenőolajat. Ám amikor a teremben meglátta az új Zenegépet, leesett egy pillanatra nullára az órajele. Egyből felismerte a roncstemetőből a piros torzót. Miközben az Italgép az italt szolgálta föl a Gépkirály mit sem sejtve így szólt:
- Zenegép, hadd halljuk, hogyan muzsikálsz!
A gép halk kattanással üzembe helyezte magát, majd elkezdett énekelni:
- A király fején géprongy, nincs haja; ezt titkolja ő, ez a baja.
A teremben megfagyott a levegő, pedig a bolygó éves átlaghőmérséklete 451 Fahrenheit volt. Az Italgép hirtelen azt sem tudta, merre meneküljön. Végül a király törte meg a síri csöndet, hangos nevetésben tört ki, és vele nevettek az alattvalói is. Óriási ércszikla esett le a Gépkirály acélszívéről. Megkönnyebbült, hogy kiderült az igazság, és nem kellett tovább titkolóznia. Az Italgép is elmondta, hogyan szerzett tudomást a Zenegép a titokról. A gépek tán azóta is élnek és mulatoznak, hacsak a Rozsda meg nem ette őket. Aki nem hiszi, az járjon utána!
2008. május. archívuma.
Internetes tamagocsik minden korosztálynak. Régebben is lehetett ősembert és/vagy tevét nevelni, és lehetett hódítani is, meg még ki tudja miket csinálni. Most is gombamód szaraporodnak ezek az internetes játékok, élükön a Gameforge termékeivel. Jópár játékukat számos nyelvre lefordítottak, így azok elérhetőek már magyar nyelven is. Lehetünk egy ókori civilizáció polgára, a Római Birodalom gladiátora, középkori lovag, vagy éppen vámpír vagy farkasember. Ugyan nem regisztráltam mindegyik játékba, de gyanítom, hogy egy kaptafára mehetnek. Megírták az egyik játékot, és azóta csak a háttérképeket cserélgetik benne. És igen, a Gameforge produktuma az Óóó, Game! is. De a Gameforge Productions GmbH oldalára ellátogatva láthatjuk, hogy vannak még azért más böngésző alapú internetes játékaik. Olyanok is, amik még nem jeletek meg magyarul. Nos, várva várjuk azokat is!
Ha jól láttam, sci-fis játékuk kettő is van. Az egyik a már említett OGame, a másik a WarpFire. A WarpFire-ről nem állítom biztosra, de lövöldözős akciójátéknak néz ki, így a képek alapján. Az OGame pedig egy stratégiai játék, melyben nem mást, mint magát az univerzumot kell meghódítani. Én is regisztráltam, és meg is kezdtem a fejlesztéseket. Na majd meglátjuk mi lesz belőle.
Saját készítésű LegoMátrix képeim:
Gondolj egy kétjegyű számra! Add össze a két számjegyet, majd az így kapott eredményt vond le a kétjegyű számból. (Példa: ha a 23-ra gondoltál, akkor a számjegyek összege 2+3=5, ezt az ötöt levonva a 23-ból 23-5=18-at kapunk.) Ezután nézd meg, milyen szimbólum áll a kapott szám mellett (példánkban a 18 mellett). Kattints a gondolatolvasó gömbre, és ha jól koncentráltál, az előbbi szimbólumot fogod látni benne. Próbáld ki! 
Óóó! Van a Galaktika Magazinnak már blogja is! Az első bejegyzésében pedig a Robert Ferrigno-val készített interjú olvasható. Nita hívta rá föl a figyelmemet, hogy a hozzászólások között szerepel egy link a blogom egyik bejegyzésére. Nevezetesen az Ima egy bérgyilkosértről szólóra. Óóó! El sem akartam hinni. Köszönöm szépen a megtiszteltetést! Hajrá Galaktika, csak így tovább!
Ha tetszett a címerkészítő, akkor biztos ez is tetszeni fog! Ezúttal saját hősünket tudjuk elkészíteni ezen a webcímen. Többféle hőstípus közül választhatunk már az elején, én a version 2.5-tel hoztam létre a sajátomat. De lehetőségünk nyílik rocksztár és cicababa tervezéséhez is. Biztatok mindenkit, hogy készítse el saját hősét, hogy aztán azok jól összefogjanak a világ megmentéséért! Meg, hogy megmentsenek minket a Gonosztól!
Itt az én hősöm:
A kép lementésének metódusára nem sikerült rájönnöm. Print Screen billentyűvel varázsoltam be a Paint-be a képet, és úgy mentettem el. De ha valaki érti, hogy mit kell csinálni, kérem árulja el. Sok sikert a hőskészítéshez!
“Az angyali városból már elköltöztek rég az angyalok…” - énekelhetné Tom Ludlow (Keanu Reeves), ha ismerné a Tankcsapdát. Feltehetőleg nem ismeri. De azért reggel, meló előtt feltankol a sarki fűszeresnél három-négy kis stampedlit. Aztán az egyik vodkát lenyomja egyből éhgyomorra, a sportkocsija vezetése közben. Kell is neki a szíverősítő, mert estére már kinyír egy csapat koreait a gettó kellős közepén. Ő előbb lő, aztán kérdez. Nem hiába lett avatott gettóharcos. Merthogy itt a rendőrök sajátos módszerekkel dolgoznak. A gyanúsítottból telefonkönyvvel püfölik ki az információt, az elkobzott drogokból pénzt csinálnak, a bíróságot kihagyják az igazságszolgáltatás folyamatából, ők egyből a helyszínen végrehajtják az ítéletüket. Ám Tom egyik volt kollégája összeáll a belső elhárítással…
James Ellroy művéből már készült film (Dark Blue, Fekete Dália), de ez most kifejezetten moziba készült. A történetet végig Tom szemszögéből követhetjük nyomon. Így az apró részletek folyamatosan bontakoznak ki, melyek nem egyszer átértelmezik az addigi eseményeket. Magyarul: fordulatos film. Hát így is lehet mondani, csak így nincs semmi értelme. Érdemes megnézni!
Avagy 2012: Ítéletnap. Mikor lesz a következő világvége? 2013-ban? Nem, előtte még lesz egy 2012. december 21-én. Senki ne csináljon aznapra programot magának.
Mexikóban, egy buján burjánzó dzsungelszerű vegetáció kellős közepén Dr. Frank Richards ( Dale Midkiff: Időzsaru: “Selma, vizuális üzemmód!” ) egy kitörni készülő vulkán tövében kutatásait végzi. Ő volt az egyetlen általam ismert színész. A földrengések miatt beomlott, és hozzáférhetővé vált kamrában egy időszámításunk szerint 300-400-ból származó arany feszületet talál. Eközben egy csoport egy felhőkarcoló irodájában számítógépeken szimulál és számolgat. Ki is jön nekik az eredmény: a Föld forgása lassul, kicsivel több, mint egy nap múlva teljesen meg fog állni. Ennek köszönhetőek a vulkánkitörések, és földrengések. Valamint az éghajlat is meg fog változni. Persze a szimulációs csapat vezetőjének lánya is éppen Mexikóban van. Ő misszionárius egy indián faluban, ahol szinte mindenki megbetegedett a folyó túlmelegedett vízétől. A főszereplők sorát egy mentőslánnyal zárnám. Neki már gyermekkora óta látomásai vannak egy templomról, folyton azt rajzolgatja.
A film elején videóklipeket megszégyenítő módon két percenként mindig mást mutatnak. Nehogy le tudd követni, hogy éppen ki kivel van, vagy mi történik. Aztán meg a film vége felé, a hűde érzelgős részeknél hallgathatod hosszú percekig hogyan sírnak-rínak, mindent megbántak.
De Dr. Frank Richards ki is deríti a rejlélyt. Falba vésett négyzetekből és háromszögekből olvassa ki az ősi maja jóslatot. A legenda szerint eljön a világvége a nagy ciklus végén. De ha elviszi Chichen-Itza templomába a talált keresztet, akkor aztán jól megmenekül a Föld. A templomban pedig egy harcos fog születni Isten hírnökeinek a segítségével. Az említett főszereplők mind fel is kerekednek, hogy tűzön-vízen át eljussanak a piramis-templomhoz. A misszionáriuslány az indián faluból származó, terhes nővel találkozik, akinek elmondása szerint gyermekének nincs apja, merthogy Istentől kapta a babát.
A vizuális effekteket nem vitték túlzásba. Hó helyett hungarocell esik a szereplők fejére a dzsungelben. Furán nyeli el a föld az egyik szereplőt. Egyedül a Földet csinálták meg jól, ahogyan az a világűrből látszódik, és ahogy az óceán elindul a szárazföld felé. A mellékszereplőkkel se bajlódtak sokat a történet szempontjából. A film vége előtt páran egyszerűen szublimálnak, talán így nem kellett velük többet bajlódni.
Furcsán hat a tévé előtt ülő nénike is. Száz wattos colgate mosollyal várja a halálát. Nekem nem volt túl meggyőző. Mert ugye az egész történet a hitre és a vallásra volt kihegyezve. Nem azt mondom, hogy ez baj, csak legyen akkor valami tanulsága is a filmnek. Például, hogy aki nem tud úszni, az ne másszon meggyfára, mert elüti a villamos. Nekem ez is elég lett volna. De nem.
Ez a film személygépkocsi vezetésére jogosult, mert B kategóriás.
A vicc az egészben az, hogy van egy olyan film is, hogy Doomsday, ami szintén 2008-as. És én azt hittem azt töltöttem le. Ííí. Ezt benéztem. Mert a torrentoldalon ebből a másik filmből voltak a képek. De most nézem, más is járt már hozzám hasonlóan. Na hátha majd ez a sima Doomsday jobb lesz.
Zuhanj is koma, a filmedet meg rántsd magaddal!
(Az említett CGI jelenet a filmből.)
Hozzászólások