Ez a jól szituált kutya legtöbbször torokra támad.
A történetet egész régről kell kezdenem. Barátnőmék szomszédjában lakott Ede, a javíthatatlan alkoholista. Neki volt egy kutyája Xéna, fajtáját tekintve amolyan spiccféleség lehetett. Xéna egyébként többet volt az utcán, mint a ház kertjében. Innen adódott, hogy egy nap összefeküdt, illetve jobban mondva összeállt Jerry-vel, a szintén csavargó, fekete-fehér foltos kutyával. Efféle találkozásukból született egy alom, vagy inkább egy halom kiskutya. Fekete, fehér, szürkék, barnák, meg ne fogd a fülét, farkát! Az összeset sikerült elajándékozni, kivéve az egyetlen barnát, aki talán legjobban hasonlított anyjára. Az ő neve Maci lett, de azt én már nem tudom, miért.
Teltek múltak az évek, a két kutya ki-berohangált barátnőmék kertjébe, akik persze gazdája helyett gondoskodtak a két ölebről. Aztán Xéna vidékre került, Ede pedig talán az Örök Vadászmezőkre. Maci maradt az utcában. És valahol itt került a képbe Jani, a postás. Motorján gyanútlanul hordta ki a leveleket, mikor Maci versenyt futva a kétkerekű járművel megtámadta őt. És ez előfordult nem egyszer, nem kétszer… A postás, H. János (41) feljelentést tett a városi polgármesteri hivatalban, a Jenőnél. Na jó, nem biztos, hogy a Jenőnél. De a hivatalban. Mivel barátnőmék élelmezték továbbra is az ebet, ők kapták meg a feljelentést is. Ki kellett tölteni az adatokat, ilyet hogy anyja neve: Xéna, és vissza kellett küldeni a levelet. Ám Maci agressziójából mit sem engedve újból és újból a postás életére tört.
Holhoffer János, most már kimondom a nevét, teljes traumába esett. Ez időre datálható, hogy szeretőt szerzett a krízishelyzet enyhítésére. Barátnőmék kerítésüket acélhálóval erősítették meg, az egész úgy nézett ki, mint egy szigorúan őrzött börtön környezete. Szóval érthető is, hogy Maci nem szívesen tartózkodott a rácsok mögött. Inkább a Jakobecéknél múlatta az időt, akik lehet, hogy még finomabb kajákkal halmozták el, mint Nitáék. Hmm..? A macskás nő, a szemközti állatbarát szomszédasszony kitalálta, hogy ha ki lesz herélve Maci, akkor majd jól megnyugszik. Ám ekkor már postás Jani titkon terveit szövögette. Meg is tette az előkészületeket, egy Honda Civic-kel lepte meg magát. Persze mi ebből mit sem sejtettünk. Maci közben ki lett herélve. Ugyan nem nyugodott meg, de a postás meglépett 3,5 millió forinttal. Nem bírta tovább a stresszt. Azt hogy minden nap farkasszemet kell néznie a halállal. Úgy kellett élnie, hogy nem tudhatta, mikor éri utol a végzet Maci képében. Mai napig nem tudni, hová menekült … a szeretőjével. Nita anyukája szerint előbb-utóbb úgyis elkapja az FBI.
Micsoda horror és erotika! Sőt krimi!
)
Az a baj, hogy a postás nem olvasott Tömörkény István novellákat. Én abból tudom, hogy tuti hatásos a kutyák ellen a szódásüveg bevetése, és időnként alkalmazom is.
(olyan, mintha az ember levizelné - boccs, de igy van kutyanyelvere leforditva- és az meg annyit jelent, hogy aki utoljára vizel, az a vezér, tök logikus
De az igazi tanulság az, hogy az állatok tudják. Tudják, hogy milyen ember az ember
A kutyák megtámadják, aki nem tetszik nekik, a macskák elbujdokolnak. A macskákra mindig is számítani lehetett az emberek megítélésében. Ha egy idegen (pl. szerelő) jött hozzánk, és a macska felszívódott, tudni lehetett, hogy oda kell figyelni az illetőre. Ha ott sertepertélt körülötte és “segített” neki, akkor pedig az illető megbízható ember volt.
És a rendőrség még nem kérte a kutya segítségét? Szerintem hamar megtalálná.