A fejegér egy képfeldolgozó program, amely egy webkamerán keresztül az arc mozgását követi. A szoftver a fej mozgását alakítja át, és így tudjuk a képernyőn látható kurzort mozgatni. Elég csupán a megfelelő helyre nézni a képernyőn, hogy a kurzort irányítani lehessen.
Én a következőt találtam: http://nipg.inf.elte.hu/headmouse/headmouse.html. A program nem igényel tényleg csak egy webkamerát. Persze fontosak a jó fényviszonyok, és hogy szembe legyen velünk a kamera. Ám ez a szoftver nem reagál a kacsintásra, hanem akkor kattint, ha elég sokáig van a kurzor egy helyen. És szöveget sem lehet vele kijelölni. Netezéskor gondot okozhat az oldal görgetése is. Ebben a formában nem sok mindenre lehet használni. De poénból ki lehet próbálni, hogy hát ilyenek is vannak!
Itt egy másik fajta is: http://robotica.udl.es/
A virtuális valóság a számítógép által létrehozott mesterséges, a valóságban nem létező világ. Ebbe a világba, a virtuális térbe próbálja magát a felhasználó minnél jobban beleélni. Lehetővé válik számára, hogy egy másik világba nyerjen betekintést, és hogy azt befolyásolni tudja. A virtuális valóság felhasználójának érzékszerveit úgy kell “becsapni”, hogy az ne tudja megkülönböztetni a virtuális teret a valóságtól, és így teljes legyen az élmény, a jelenlét érzete.
A film Philip K. Dick Kettes számú változat című művéből készült, mely 2078-ban a Sirius 6B nevű bolygón játszódik. A bolygón valaha bányászat folyt, melyet a Nemzetközi Energia Bizottság felügyelt, mint minden bányamunkát a lakott bolygórendszerekben. A világot fojtogató energiahiányra a N.E.B. a Sirius 6B-n megtalálta a megoldást: a beryniumot. De csakhamar kiderült, hogy a berynium kifejtése halálos sugárzással jár. Ezért a bányászok és kutatók létrehozták a “Szövetség”-et, ami a bányák azonnali bezárását követelve. Erre a N.E.B. válasza totális hadüzenet volt. A Szövetség és a N.E.B. konfliktusa a Földön hidegháborút jelentett, s a harci cselekmények a Sirius 6B-re korlátozódtak. A N.E.B. atomcsapásai romhalmazzá változtatták a bolygót. A gyilkos berynium-sugárzás is ezrével szedte áldozatait. A háború tizedik évében a Sirius 6B túlélői néhány elszigetelt bunker mélyén még kitartanak. A “Szövetség” katonái olyan önvédelmi eszközt fejlesztenek ki, mely a föld alól támad, szuperintelligens és képes továbbfejleszteni önmagát. Ezeket a gépeket sikoltóknak hívják, és emberi felügyelet nélkül gyártják és javítják magukat. Áldozatukat hasznosítják, a testből metánt fejlesztenek üzemanyagnak, a szemgolyóból és zsírokból kenőanyagot készítenek.
Hollandiában John Bakker tervezete a “girocikli” elnevezésű járművet, a PAL-V modellt. Az új kétéltű egy motor és egy helikopter keveréke. A kocsikkal együtt közlekedik az úttesten, de ha dugóba kerül, a jármű farára szerelt rotor segítségével a levegőbe emelkedik és átrepül az autók hosszú sora felett. A kétszemélyes járműnek elől egy, hátul két kereke van, szóval tricikli. A hátsó kerekeket a felettük elhelyezett motor hajtja, mely hagyományos üzemanyaggal és bioüzemanyaggal is működik. Földön és levegőben egyaránt 200 kilométer/órás sebességgel képes haladni a szerkezet. A jármű 1500 méter magasságban repül, ebben a magasságban pedig még nincs szükség külön engedélyekre, bejelentésekre. A tervek szerint 2011-re 200 darabot adnak el belőle, javarészt rendőröknek és mentőorvosoknak. De a hétköznapi közlekedésben is új távlatokat nyithat ez a modell.
Alan Mathison Turing 1912. június 23-án Paddingtonban, Londonban született egy felső középosztálybeli családba második fiúként. A szülők 1926-ig Indiában éltek, ezért a gyerekek különböző rokonoknál laktak. 1931-1935 között a Cambridge-i King’s College-en tanult, ahol főként a kvantummechanika, a logika, és a valószínűség számítás érdekelte. 1936-1938 közöt az Egyesült Államokban a Princeton Egyetemen dolgozott első munkáin, mint például a Turing-gépen is. Ezután visszatért Cambridge-be, és kutatásai mellett Ludwig Wittgenstein matematikafilozófiai előadásait is látogatta. A második világháború alatt a brit hadsereg német titkos kódok elemzésére szakosodott csoportjában (Bletchley Park) dolgozott. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az Enigma kódolt üzeneteinek megfejtésében. A világháború után 1947-ig a Nemzeti Fizikai Laboratóriumban (London) dolgozott, ahol számítógépet tervezett (ACE = Automatic Computing Engine). Elméleti munkákat publikált programozásról, neurális hálókról, és mesterséges intelligenciáról. Közben atletizált is, főként futott: az 1948-as londoni olimpián sérülés miatt nem tudott részt venni. 1948-tól a Manchesteri Egyetem számítógép-laboratóriumának vezetője lett. 1950-ben jelent meg “Computing Machinery and Intelligence” című, a gépi intelligenciát tesztelendő imitációs játékot (Turing-teszt) felvázoló írása. 1951-1954 között szerteágazó biológiai és fizikai kutatásokat végzett. 1951 júliusában a Royal Society társaság tagja lett. 1952. március 31-én nyíltan vállalt homoszexualitása miatt letartóztatták, pert indítottak ellene, majd a libidót semlegesítő orvosi beavatkozásnak vetették alá. 1954. június 7-én Wilmslow-ban, két héttel és két nappal negyvenkettedik születésnapja előtt, ciánmérgezésben halt meg. A halottkém jelentése szerint öngyilkosság történt.
Aki olvasta Orwell 1984 című regényét, az nehezen fogja elfelejteni a félelmetes teleképet. Azt a tévé-féleséget, amely egy kamerával van egybeépítve, és a nap 24 órájában megfigyelés alatt tartja az embereket.
Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol Artificial Intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligencia. A fogalom legtöbbször szorosan kötődik a számítógépekhez.
Legkedvesebbek számomra a sci-fi-ben a robotok. Mindig van velük valami galiba. A technika fejlettsége már-már lehetővé teszi a robotok létrehozását és alkalmazását, ezért kell okulnunk a tudományos-fantaszikus irodalomban előforduló óvó példákból.
Hozzászólások