Hadiösvény Sci-Fi Blogja

Timur a mágnesvasúton utazott munkahelyére. Szembe vele egy gyönyörű lány ült. A felkelő nap első sugarai éppen a lány bájos arcocskáját világították meg. A fiú és a lány tekintete összetalálkozott. A lány zavarában pántos szoknyáját igazgatta, melynek erszényében eddig kecses kezeit bújtatta. Sokáig szótlanul nézték egymást. Timur nem merte a lányt megszólítani. Aztán a vonat lassítani kezdett, megállójához közeledett. A lány felállt, és az ajtó felé indult. Leszállás előtt hátrafordult, visszapillantott a fiúra és rámosolygott.

…

Timur fiatal kora ellenére az Állami Kutató Intézetnél dolgozott. A diploma megszerzése után, kiváló eredményeinek köszönhetően, egyből a kvantum mechanika részlegnél kapott munkát. A mostani feladata a tér-idő vizsgálatára, és befolyásolására irányult. Ám Timur alig tudott munkájára odafigyelni. A lánnyal való találkozása óta már napok teltek el, de ő mégsem tudta fejéből kiverni az igéző szempárt. Bárcsak megkérdezte volna legalább a nevét, hogy most felkereshesse, gondolta magában. Mert lehet, hogy nem lesz második lehetősége. Már nem lesz rá esélye, hogy megismerje a kedves mosolyú lányt. A munkábamenet a mágnesvasút utasai között minduntalan őt kereste. Egyszer véletlenül még el is felejtett leszállni időben, és túlment egy megállót.

…

Timur aznap este alig tudott elaludni, sokáig csak az ágyában forgolódott. Gondolatai még mindig a fiatal lány körül jártak. Önmagát marcangolta. Mi lett volna, ha bátrabb, ha nem ilyen gyáva. Aztán mikor elaludt a lányról álmodott. Hajnali három órakor hirtelen riadt fel. Teste verejtékben fürdött, forgott vele a szoba. Ágya végében egy sötét alakot pillantott meg. Segítségért próbált kiáltani, de félelmében nem jött ki hang a torkán. Az éjjeliszekrényen álló lámpa kapcsolója után nyúlt, hogy világosságot gyújtson.
– Ne kapcsold fel! – szólt az idegen. Hangja utasító volt, de nem fenyegető. Teste körül mintha vibrált volna a levegő. – Ha hiszel a varázslatban, valósítsd meg álmaidat!

Timur teste nélkül klotoid vonalban zuhant a csillagos mélység felé. Ha látott volna valamit is, szemei előtt a fénycsíkok visszafele mozogtak volna. Olyan érzése támadt, mint mikor az autópályán a belső sávban egy villamos leelőz egy buszt.

…

Timur a mágnesvasúton utazott munkahelyére. Szembe vele egy gyönyörű lány ült. A felkelő nap első sugarai éppen a lány bájos arcocskáját világították meg. A fiú és a lány tekintete összetalálkozott. A lány zavarában pántos szoknyáját igazgatta, melynek erszényében eddig kecses kezeit bújtatta. Sokáig szótlanul nézték egymást, aztán Timur megszólította a lányt.
– Hello! Timur vagyok. Téged hogy hívnak?
– Szia! Sylviának.

“Ha Yagher kihajol az ablakon, és felnéz északra, akkor az innenső parton is láthatna néhány házcsoportot. De nem hajol ki. Neki elég, hogy tudja: ott is vannak épületek.”

Yagher, leírása alapján, amolyan Apapírrasokatír. Hosszú, hasáig érő, fehér szakáll. Meztelen felsőtest. Mogorva arc. Ő az, akinek ha nincs kedve, akkor nem hajol ki. Az a lényeg, hogy megtehetné.

Nemere István új könyvéről van szó, az Elveszettekről. Még csak a 80. oldal környékén járok. Eddig Robinson Crusoe története keveredik a Legyek urával. Ugyanis hőseink egy fura szigetre keverednek, ami ugye már kiderült a könyv hátuljáról is. Nagyon olvasmányos regény, olvastatja magát. Fiatalabb korosztálynak is tudom ajánlani. A történet elbeszélése könnyen érthető. Az idősebb korosztálynak érdekes lehet a szereplők viselkedésének nyomonkövetése egy ilyen szokatlan helyzetben. Pont a viselkedések miatt lassan kialakul, ki lesz a kedvenc szereplőm a kilenc bajbajutott közül. Szerintem Sonja optimizmusa nagyon hiányozna a csapatból. Gyerek még, de derekasabban helytáll a legtöbb felnőttnél.
Legnagyobb kíváncsisággal olvasom tovább a könyvet!

Még nem olvastam eddig Szabó Sándortól, és ezen változtatni akartam. Egy Cherubion antológiában, a Csillagárnyékban találtam meg Dacváros című művét. A kisregény a BolygóVédelem és az Föld ŰrFlotta egymásközti levelezésével kezdödik, valamint egy határozattal. A levelezésből kiderül, hogy kalózok fenyegetik az űrben a teherszállítást. Ennek a problámának a megoldására született meg az a határozat, mely enyhíteni próbálja a fennálló helyzetet. A határozat szerint statárium rendelhető el a kalózokkal szemben:
“Minden személy ellen, aki akár közvetve, akár közvetlenül olyan tevékenységet folytat, amiben szervezetten, erőszakos bűncselekmények útján a Földi Szövetségi Állam  illetva az Igaz Köztársaság fennhatósága alá tartozó hajókon kárt okoz, a lehető legszigorúbban kell eljárni. (Statárium-szintű eljárás).
A rendelet vonatkozik azokra is, legyen az bárki, aki a fent említett kalózkodás kategóriájába tartozó tevékenységet haszonélvezője. (pl. orgazda)”
Majd kiderül, hogy a Flotta vezérkara szabadkezet ad a Gedeonnnak, egy rombolóhajónak, hadd végezzen “szabad vadászatot”.
A romboló legénysége eléggé szedett-vetett társaság. A kapitányi posztot Gabriel Otto Haska tölti be. Nem jó irányító, nem tud parancsot hozni. Tétlen, mikor a híd tőle várja az utasításokat. Az elsőtiszt Albert Simon Sastre. Nem jól jönn ki a kapitánnyal. Sokszor jobb ötletei vannak, mint Haska-nak. Már csak pár hónapot tölt el a Flotta kötelékében, otthon várja a szerelme. A romboló fegyverzetét Erikson kezeli. Folyton fülig ér a szája, a kapitánynak flegmán válaszol. A lassú beszédű Sergej a kommunikációért felelős.
Tehát ők azok, akik egy teherhajóra vigyáznak… Esemény eseményt követ. Kalóztámadás, űrcsata. A kalózhajóról leszakad egy darab, amit felvesznek a Gedeon fedélzetére. Egy chip-et találnak a roncsban, amiről egy koordináta olvasható ki. Mivel belső téglára is lehet gyanakodni a Flottán belül, teljes titokban keresik fel a chip által megjelölt helyet.
Egy kalózvárosra lelnek, és szembesülnek a valósággal. A Földről kitelepülők egy jobb élet reményében költöztek ki a peremvidékekre. Ám ott sem jártak sikerrel, de a Földre a túlnépesedés miatt már nem engedték vissza őket. A túlélés érdekében kezdtek kalózkodásba. A városban nők és gyerekek is élnek. A határozat az ők lemészárlását is kimondja. Haska nem hajlandó védteleneket bántalmazni, szerinte a határozat csak a BolygóVédelem nyugtatására szolgál. Amolyan látszat határozat.
Ám mindezek tetejébe előkerül a BolygóVédelem három felfegyverzett hajója, akik ezt másként gondolják. Elkezdik lőni egymást…
Ellentétbe kerül az emberi törvény az “erkölcsi törvényekkel” szemben. Emellet a jövő egyik társadalmi problémáját olvashatjuk a kisregényben. Kellemes olvasmány. Olvasásra ajánlom!

Hurrá!! Régi vágyam vált ma valóra! Magaménak tudhatom Anthony Burgess Gépnarancsát!
Egy rokontól kértem karácsonyra, de végül mást kaptam helyette. Bookline-on és Alexandrába nem lehet már kapni, és Könyvneten csak házhozszállítással lehet megrendelni. Maradt a Libri.
E-mail-ben kérdeztem tőlük, hogy hol kapható még a könyv. És láss csodát visszaírtak! Nagyon rendesek. Ez egy jópont a barátságfüzetükbe! Mint kiderült, a budaörsi Libriben még kapható, és ott meg is vettem.
A budaörsinél már csak az érdi üzletük lett volna közelebb, de az a bolt akkora, mint a szobám. Ja és nem az én szobám nagy! Ha oda bemegy három vásárló, az eladóknak ki kell jönniük, hogy legyen bent hely. Bár az is igaz, hogy ritkán megy be oda egyszerre három vevő. Az érdiek nem szeretnek olvasni, vagy kitudja, mert én nem …